Jump to Navigation

Útmutató a bibliográfia használatához

A bibliográfia valamely közös tulajdonság alapján egy csoprtba sorolható dokumentumok információiról összegyűjtött, rendezett jegyzék. Az egy dokumentumra vonatkozó adatok összessége a rekord. Az egy dokumentumra vonatkoztatott rekordok és kiegészítő információk (megjegyzések, utalók) egységes formátumú leírása a bibliográfiai tétel, melyek összessége adja a bibliográfiát, mint dokumentumot.

Ahogy Alföldy Jenő fogalmaz: „Általános értelemben a könyvészet tudománya. A gyakorlati életben valamely téma vagy témakör tanulmányozásához, kutatásához készített művek, forrásmunkák jegyzéke.”(Irodalmi fogalomtár A-Z / Alföldi Jenő. - Tankönyvkiadó, Budapest 1992.)

A bibliográfiák egyik speciális típusa az annotált- vagy ajánlóbibliográfia, ami egy témakörre építve, rövid tartalmi ismertetőkkel  mutatja be a kapcsolódó dokumentumokat. Az annotált kifejezés tudományosabb szövegezést, tárgyszavakra koncentrált tömörítést feltételez a leírásban, ezért jelen munkára az ajánló kifejezés illik, mivel a leírások kevésbé szabatosan adnak tartalmi ismertetőt.

A Cherubion Könyvkiadó sorra indította a különböző könyvsorozatait, amik egy része műfaji, más része formai egységességen alapultak. Ezeken belül és ezektől függetlenül további tematikus sorozatok is indultak, melyekben találhatók többkötetes regények, de akár egy témakörre felépített vegyes irodalmi művek többkötetes gyüjteményei is. Bár volna lehetőség bibliográfiai leírásukat adni egyetlen rekordban, ám ez annyira megbonyolítaná a felhasználók számára a visszakereshetőséget, hogy megszüntetné a munka gyakorlati hasznát, ezért egy használhatóbb rendszert kellett keresnem.

  Idősb Szinnyei József bibliográfia / Gyurcsó Júlia ; [közread. az] Eötvös Loránd Tudományegyetem. - Budapest : ELTE, 2011. - 2 db ; 24 cm + CD-R

A fenti bibliográfiát témavezetőm,  Dr. Tóth Erzsébet ajánlotta számomra, mint formailag és szakmailag leginkább követhető módszertanú munkát. A bibliográfia áttekintése után több változtatást is szükségesnek tartottam a saját munkámhoz kivitelezni.

Elsőként a rekordok cím szerinti alfabetikus sorrendjét követtem a bibliográfia felépítésénél. Itt a gyakorlatban fellelhető kötetek betűrendes rekordjait adtam meg, az egyszerűbb visszakereshetőség érdekében. A tételeket sorszámozással láttam el. Szakdolgozati témám a kiadó helytörténeti korszakának (1991-2006) teljes körű feldolgozása, így a különböző szempontok szerinti kategorizálásokat a redundancia elkerülése végett elhagytam, ezt a bibliográfia törzsanyagát követően, utalókkal ellátott csoportosításokban adom meg, ahol a rekordokra utaláshoz a rekordok sorszámait sorolom fel. Jelenleg a névmutató, és a többkötetes művek címmutatója alapján kerültek csoportosításra a rekordok, viszont a későbbiekben lehetséges a gyűjteményes kötetek analizáló bibliográfiai tételeinek és a könyvsorozatok egy- és többlépcsős biblográfiai tételeinek közzé tétele.

 A teljességre törekvő munkám alapja az OSZK NEKTAR keresője volt, amit a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ online katalógusával vetettem egybe, majd a kiadói adatok alapján ellenőriztem. A hibákat javítottam, melyek főleg a különböző gyűjtőcimek és alcímek alapján történt duplikálásokból adódtak, de előfordult rossz kiadó megjelölés, téves kiadási dátumozás, címelírás is. Az így kapott eredményt a NEKTAR katalógusformátumához igazítottam. A dolgozatom mellékletében a kiadványok bibliográfiai leírása található, a katalogizálásnál felhasznált adatokkal. Fontos meglátásom azonban az, hogy a kiadványok közel felét gyűjteményes művek alkotják, antológiák, regénysorozatok, amikhez szükséges egy részletesebb, analizáló munka. A regényciklusok esetében a feltűntetett bibliográfiai adatok részben jelzik a kötetek kapcsolatát és sorrendjét, de a könyvtári feltárás során akadtak problémák a szerzőségi adatokban, a sorozatcímek és kötetcímek keveredésében. A novellás köteteknél viszont komoly hiányt mutat a feltártság: az antológiákban megjelenő szerzők vagy egyáltalán nem voltak feltűntetve, vagy csak szimplán felsorolásra került a nevük. Bár a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára ötletes módon a szerzősségi adatokat a copyright jelzés utáni adat alapján egyeztette a műhöz használt álnévvel, a gyűjteményes kötetek esetében ezt nem követte. A visszakereshetőséget ebben az adattcsoportban egy utalós névmutató teszi lehetővé az ajánló bibliográfia mutatóapparátusában.

 A tartalmi ismertetés minden könyvtári katalógusból hiányzik, más, kereskedelmi oldalakon jó esetben a kötet fülszövege, ami bekerült. A művek jellegénél fogva, az olvasói célcsoport ismeretében kimondottan szükséges a kötetekben található művek vázlatos ismertetése. Ennek érdekében minden bibliográfiai rekordhoz rendeltem egy rövidebb ismertetőt, jellemzően a kiadó által közzé tett fülszöveget, vagy annak rövidített, reklámszövegektől mentesített változatát, amit helyenként kiegészítettem az autopsziás tapasztalatokon alapuló információkkal.

Nem tartoznak a gyűjtőkörbe azon nyomtatott dokumentumok, amelyek elsődleges adatforrásukban  nem a Cerubion Könyvkiadót nevezik meg kiadójuknak, a több kiadónál is megjelentetett művek esetében az egyéb kiadók kiadványai,  a tárgyalt időszakon kívül eső kiadások, és a sorozatok azon kötetei, amik a tárgyalt időszakon kívül, vagy más kiadónál jelentek meg.

A bibliográfia célja: egyértelmű, letisztult, ajánlókkal ellátott visszakeresési forrást adni a Cherubion Könyvkiadó olvasóinak, és a kiadó munkájnak feltárásába, helytörténeti feldolgozásába bekapcsolódó munkatársaknak. Szerkezetével irányt mutat a későbbi bővitések módszertanához. Adataival alátámasztja a szakdolgozatban leírt állításokat a kiadó irodalomtörténeti és tehetséggondozói érdemeiről.

Időintervallum tekintetében az 1991-2006 év közötti, zárt időszakot öleli fel, az adatgyűjtés lezárásának időpontja: 2013. március 31. Dokumentumtípus vonatkozásában a jegyzék nem válogat. Az előállítás technológiája tekintetében: nyomtatott (könyvek, azaz legalább 4 ív / 64 oldal terjedelmű munkák; nem időszaki kiadványok) dokumentumok kerültek feltárásra. Tartalom szerint (a tárolt információk jellege, minősége alapján): elsődleges (primer), másodlagos (szekunder) és harmadlagos (tercier) információtartalmú munkák; a megjelenés gyakorisága alapján: egyszeri alkalommal megjelenő írások; publicitás szempontjából: publikált (nyomtatásban megjelent) dokumentumok szerepelnek a listán.

A bibliográfia magyar szerzők (fordítók) által írt (fordított), magyar nyelven megjelent dokumentumok leírását tartalmazza. A nyomtatásban megjelent írások tartalmát (a dokumentum azonosítására szolgáló formai adatok után) – minden esetben – rövid (informatív) ajánlóban közvetíti.

A bibliográfia forrásanyagát részletesen bemutató fejezet az Irodalomjegyzék, források cím alatt olvasható. A keresési stratégia a könyvtárak számítógépes és cédulakatalógusainak továbbá  a kiadványok teljes terjedelmének átvizsgálására épült. Az így feltárt dokumentumok bibliográfiai adatai, borítóképe, rövid tartalmi kivonata és tárgyszavai külön fájlokba kerültek. Hasznos másodlagos forrásoknak bizonyultak az online és CD-ROMon elérhető számítógépes adatbázisok (pl.: NEKTÁR, MEK stb.) továbbá távoli (egyetemi, megyei stb.) könyvtárak OPAC62-jai, de a belőlük nyert információ alapján – minden lehetséges esetben – megtörtént a primér dokumentum felkutatása is. Ezek legfőbb forrása a kiadó alapítójának, Nemes Istvánnak a személyes gyűjteménye, másodsorban a saját könyvgyűjteményem volt.

Organizáció: a bibliográfia szerkezetileg három fő részből áll:

1. Szöveges rész

2. Ajánló bibliográfia

3. Mutatóapparátus

1. A szöveges részben található egy útmutató a bibliográfia használatához. Ez segíti az eligazodást, és tájékoztatást nyújt a szerkesztés szempontjaira, metodikájára vonatkozóan. A használati útmutató témameghatározással kezdődik, mely magában foglalja a bibliográfia és az ajánló bibliográfia definícióját, lényeges információkkal szolgál a bibliográfia kiterjedése, gyűjtőköre, célja, célcsoportja, időintervalluma tekintetében. Tartalmazza a gyűjtőkörbe nem tartozó dokumentumokat, informál a jegyzékbe felvett dokumentumok típusáról, nyelvéről, szerzőinek (fordítóinak) nemzetiségéről. Jelzi a publikált dokumentumok tartalmi feltárását (annotáció) és az annotáció típusát (ajánló). Tájékoztat a bibliográfia forrástartományáról (primér, szekunder, tercier források), felsorolja ezen források lelőhelyeit felsoroló fejezetről. Külön részletezi a dokumentumok felkutatása során alkalmazott keresési stratégiát, utal a releváns dokumentumok rögzítésének módszerére (fájlok), kiemeli a – bibliográfia létrejötte szempontjából – legfontosabb (leghasznosabb) forrásokat. A bibliográfia végleges tartalmát meghatározó szelekciós elvekre vonatkozóan az útmutatóból megtudható, hogy a Cherubion Könyvkiadó nyomtatott kiadványai tekintetében a kiadó jogi önállóságának időszakára vonatkozóan teljességre törekszik, tehát nem válogat a releváns dokumentumok közül. A jegyzék organizációjáról, szerkezetéről szintén részletes tájékoztatást nyújt az útmutató. Külön informál a szöveges rész felépítéséről, a tételeket tartalmazó bibliográfia rész rendszeréről, valamint a jegyzékben való visszakeresést segítő mutatóapparátusról.

A felvett adatok tekintetében a dokumentumok egyértelmű azonosítására alkalmas, szabványos, de rövid (redundanciát kiküszöbölő), jól áttekinthető leírás nyújtására törekszik, követi az OSZK NEKTAR katalógusának cédula formátumát. A vizsgált dokumentumok jellegéből adódóan azok lelőhelye általános, így ezt az adatot a rekordok nem  tartalmazzák.

2. A bibliográfia törzsrésze – meghatározott koncepció szerint, szisztematikusan rendszerezve – tartalmazza a dokumentumokról készült leírásokat (rekordokat). A jegyzék betűrendes sorban tartalmazza a Cherubion Könyvkiadó megjelent, különálló köteteit. minden rekord egyedi sorszámmal rendelkezik. Az ajánlók elkülönülését az új bekezdés szolgálja.

3. Az anyag átláthatóságát, a bibliográfiában való eligazodást névmutatóból (írók, szerkesztők, fordítók, illusztrátorok csoportosításban) és címmutatóból (többkötetes művek) álló mutatóapparátus segíti.

Ezen betűrendes jegyzékek a bibliográfiában előforduló nevekre utalnak az egyes bibliográfiai rekordok sorszámaival. (A releváns rekordszámok vesszővel elválasztva szerepelnek a mutatóban, de ha kettőnél több egymást követő bibliográfiai tételt sorol fel, kötőjeles formát használ. Pl.: UT:  15., 16. és

Markovics Botond (lásd. Brandon Hackett)
76., - 78., 86., 100., 207., 232., 244., 247.)

Az egyes mutatók szójegyzéke jól áttekinthető, alfabetikus elrendezésű, melynek összeállítása az MSZ 3401-81 A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai című szabvány vonatkozó előírásainak megfelelően történt. Besoroláskor minden adatot figyelembe vesz (évszámot, egyéb kiegészítést is), az öszszetett szavakat és a külön-, vagy kötőjellel írt szókapcsolatokat, továbbá neveket úgy sorolja betűrendbe, mint az egyszerű szavakat. A névelők nem részei a besorolási adatnak.

A kis- és nagybetűk, rövid- és hosszú magánhangzók besorolási értéke azonos, vagyis pl. „á”-val kezdődő szó megelőzhet „A”-val kezdődőt. De ha két szó csak rövid és hosszú magánhangzójában tér el egymástól, akkor a rövid megelőzi a hosszút. A kettőzött mássalhangzókat két külön betűnek (pl. ggy = gy + gy) tekinti. A régies írású magyar neveket és az idegen neveket nem kiejtés szerint sorolja betűrendbe, hanem a kétjegyű betűket felbontva. Pl.: ch = c + h

A névmutató (szerzői, szerkesztői) személyneveket és álneveket tartalmaz. A személyneveket a vezetéknév alapján veszi fel az index, idegen nevek esetén a családnevet vessző választja el a keresztnévtől. Névváltozat esetén utalás történik a legtöbbször használt, illetve az egységesített formára. Azonos nevű személyek esetén a névmutató kiegészítő információt (pl. ifj., id. stb.) is közöl.

Címmutatóba kigyűjtve találhatók a többkötetes művek egylépcsős leírásai, betűrendes sorban, utalókkal az egyes köteteik sorszámaira.

Tárgy-, és évmutatók a jelen dolgozatba nem kerültek, terjedelmi okokból kifolyólag.

A bibliográfiához forrásmutató nem készült, mert a feltárt dokumentumok minden esetben visszakeresen alapuló ellenőrzésen estek át, így a bibliográfiai leírások az eredeti kiadványról készültek.

Az MSZ 3424/1-1978 Bibliográfiai leírás. Könyvek, című szabványok vonatkozó előírásainak megfelelően, jelen bibliográfia az alábbi szerkezetű leírásokat tartalmazza:

Az egykötetes könyvek (monográfiák, retrospektív könyvészetek) leírásában az adatmezők sorrendje a következő:

- sorszám

- címadatok (Főcím = Párhuzamos cím : alcím : egyéb címadat) (A tartalom és a forma harmóniája érdekében tipográfiailag kiemelt, kurziválva nyomtatott adatmező.

Főcím: a könyv címei közül a címoldalon tipográfiailag egyértelműen kiemelt, vagy – ennek hiányában – az elsőként közölt cím.

Párhuzamos cím: a címoldalon a főcím megismétlése más nyelven, illetve más írásrendszerben.

Alcím: a könyv címoldalán közölt, a fő-, illetve párhuzamos címhez képest alárendelt viszonyú, a főcímet kiegészítő, pontosító, magyarázó, módosító címadat (pl.: retrospektív bibliográfiák esetén: bibliográfia).

Egyéb címadat: a könyv előzékén közölt és címnek, szerzőségi adatnak, vagy kiadásjelzésnek nem minősülő szó, kifejezés vagy egyéb jelcsoport, mely utal a könyv tartalmára, jellegére, műfajára, vagy kiadásainak indítékaira; a mű valamennyi címadata szerepel a leírásban, mert – legtöbbször – hasznos információt tartalmaznak, pontosítják, minősítik a művet (pl.: sorozatcím, sorozatszám).

A fő- és a párhuzamos címet nagy kezdőbetűvel, az alcímet és az egyéb címadatot (ha van) kis kezdőbetűvel veszi fel a leírás.

- szerzőségi adat(ok) (szerző, szerkesztő, összeállító)

(Több szerző esetén vesszővel tagol. Azonos szerzőségi funkcióban álló neveket vesszővel (,), a nem azonosakat pontosvesszővel (;) tagolja. A doktori címet nem írja le, de három ponttal jelzi a név előtt. & jellel kapcsolja az egy személyhez rendelt több szerzői álnevet.)

- kiadásjelzés (szám, minősítés pl.: 2. hasonmás kiad.) (többedik kiadás esetén az eredeti megjelenés adatait megjegyzésben közli)

- megjelenési adatok (Kiadás/megjelenés helye: Kiadó neve, kiadás éve.) (A fejezet kronologikus elrendezését tükrözendő, a kiadás éve tipográfiailag kiemelt, félkövéren nyomtatott. Hivatásos kiadó esetén (pl. Akadémiai Kiadó) a „kiadó”-t elhagyja, de nem hivatásos kiadók esetén – a szabvány előírásainak megfelelően – feltünteti: „Kiadja a Budapesti Történeti Múzeum”.

Ha nincs megadva a kiadó székhelye és más forrásból sem tudható meg, sine locu/hely nélkül:[s.l.] jelöléssel, ha nincs kiadó sine name/név nélkül: [s.n.] jelöléssel, ha évszám hiányzik ante/el_tt; post/után; ca/környékén: [ante 2000]; [post 2000]; [ca 2000] jelöléssel jelzi a bibliográfia).

- oldalszám (A jegyzék a pagina (lat.) rövidítését (p.) használja az oldalszám jelölésére; a számozásból kimaradt oldalakat szögletes zárójelben közli; kézikönyvek esetén gyakori a bevezető rész római számmal, vagy betűjellel való jelölése, ezeket vesszővel elválasztva közli a leírás pl.: A-H, VII, 186, [19] p.)

- megjegyzés (Tartalmazza a sorozatcímet, szögletes zárójelben [] a sorozati számot és sorszámot vagy egyéb fontos információt az adott kötettel kapcsolatban.)

- annotáció (A Cherubion Könyvkiadó valamennyi kötetének tartalmáról, ill. a róla szóló irodalomról tömören, néhány mondatban informáló, esetleg abból szó szerint idéző, a leírás adataitól tipográfiailag elkülönülő szöveg. Itt kerül feltárásra az egykötetes gyűjteményes kötetek tartalmi része, a részdokumentumok szerzőségi és címadataival, szögletes zárójelben [] a köteten belüli kezdő oldalszámmal.)

A bibliográfiai leírások – a jobb áttekinthetőség érdekében – nem tartalmaznak árat, ETO szakjelzetet, nem tájékoztatnak mellékletről, a dokumentumok ISBN száma sincs feltüntetve.

Az egyes tételeken belül az adatelemeket a szabványos egyezményes jelek választják el egymástól. Egykötetes könyvek esetén az alábbi jeleket használja a jegyzék:

Főcím = Párhuzamos cím : alcím : egyéb címadat / Szerz_ségi adatok , Szerzőségi adatok. – Kiadás helye : Kiadó neve, kiadás éve. – oldalszám. ; méret

Megjegyzés.

(Megjegyzés: Minden adatcsoport – pont, szóköz, gondolatjel, szóközzel elválasztott rész - nagybetűvel kezdődik. A leírás kötelező jeleit mindig szóköz előzi meg és követi, kivéve: pont, vessző, felkiáltójel és kérdőjel esetén. Ezek előtt a szóköz elmarad.)

Konkrét példa a bibliográfiából egykötetes könyv leírására:

12.

 

Aranyfüst : vérvadászok legendáriuma / Annie Warden. [Debrecen] : Cherubion, 2005. 248 p. ; 18 cm

Osiris könyvek [116].

Belizár, a Haóma vérvonal nagyreményű vadásza egyre elkeseredettebb. Megörökölte a Mantes cégbirodalmat, a világ egyik leghatalmasabb, legbefolyásosabb embere lett, milliók életét befolyásolja döntéseivel, azonban ő csupán báb. Valójában Mantes ivadék fattyai irányítják a cégóriást, nyíltan a szemébe nevetnek, szervezkednek a háta mögött. Ráadásul Ahrimán, a Hamóma vezetője nem nézi jó szemmel a történteket, és le akar számolni egyre erősödő, egyre hatalmasabb vetélytársaival. Belizárnak szöknie kell az évszázad télvihara által sújtott New Yorkból, s ő Szaud-Arábiába megy, felkutatni egykori mesterét, a szépséges Raidát, aki két évszázaddal ezelőtt nem csupán a Vérével, de a szerelmével is megajándékozta - vagy megátkozta - őt. A sivatagból Indiába, a Rudrargasz vérvonal területére vezet az útja, ahonnan kellemetlen hírek kélnek... Umbrien, a Rudrargasz félelmetes hírű, félhalott Őse visszatérni készül az élők sorába... De korántsem ő a legnagyobb probléma.

 

A többkötetes könyvek egylépcsős (összefoglaló szintű), egyszerűsített, zárt leírásának váza a következő:

Közös főcím = Közös párhuzamos cím : közös alcím : közös egyéb címadat / közös szerzőségi adatok.

Kötetjelzés (1.), Kötetcím / a kötet saját szerzőségi adata.

Kötetjelzés (2.), Kötetcím / a kötet saját szerzőségi adata. – Kiadásjelzés. - Megjelenés helye : Kiadó neve, kiadás éve(i). – a kötetek darabszáma (oldalszám ; oldalszám). ; méret

Megjegyzés.

(Ha nincs az egyes köteteknek címe, a leírás így szerepel a bibliográfiában:

Főcím : alcím / Közös szerzőségi adatok. (kötetjelzés – kötetjelzés). – Kiadásjelzés (és innen lásd: előző)

Ezek a könnyebb visszakereshetőség, és a redundancia elkerülése érdekében az ajánló bibliográfiába nem kerültek bele, hanem kiemelve, sorszám nélkül, a megfelelő címmutató tételei között kerülnek leírásra.  

Konkrét példa a bibliográfiából egylépcsős (összefoglaló szintű), egyszerűsített, zárt leírásra:

 

 Kondor / [szerk. Hüse Lajos és Nemes István].
1. köt. Az Aranyváros legendája : fantasy antológia / [szerk. Hüse Lajos és Nemes István].
2. köt. Az Aranyváros ostroma : fantasy antológia. / [szerk. Hüse Lajos és Nemes István]. – [Debrecen] : Cherubion : Alföldi Ny., 2003. – 2 db (389 p ; 549 p). ; 21 cm
Cherubion fantasy exkluzív [50-51].



Main menu 2

by Dr. Radut